Családi nevelés a fiatalok szemszögéből

2011. június 22.
Szerző: Sas Jánosné, Best-Work

Hogy közelebb kerüljünk ahhoz, mi is a családnak a szerepe az ifjúság nevelésében, legegyszerűbb megkérdezni őket. Hogyan vélekednek ők, mit jelent számukra a család, hogyan viszonyulnak a szülőkhöz, mi az elképzelésük a jövőre vonatkozóan? Kérdőívek segítségével kaptam választ a kérdésekre. 59 szakiskolai tanulót kértem fel a kérdőívek kitöltésére, akiknek kora 14 és 18 év között van.

A családi háttér átlagosnak mondható. Megtalálható a teljes család mellett a csonka család és az állami gondozott gyermeket vállaló család. A szülők végzettsége is széles palettát mutat. Az adatok azt mutatják, hogy a vizsgált családok szociális szempontból nem a kiemelkedően jó társadalmi rétegből valók, inkább a lakosság többségét kitevő körökből. Arra voltam kíváncsi: Miért tanulnak? Hogy választottak szakmát? Mi ösztönzi Őket a tanulásra? Mivel ösztönzik a szülők a gyermekeiket? Akarnak-e szakmájukban dolgozni? A válaszok érdekes eredményt mutatnak.

Legyen szakma a kezében – ami a legkézenfekvőbb válasz lenne – a tanulók 2/3-a választotta. Nagy arányban azt célozták meg, hogy egyszer jól élhessenek – ez volt a sláger válasz. A tanulásra ösztönzésnél elsöprő fölénnyel a sikeres jövő lehetősége áll azt első helyen. Sajnos kevés helyen jelölik meg a szülők példáját ösztönző erőként. Meglepő választ három fő adott: nem akarnak leégni barátaik előtt.

A diákok nagy százalékát motiválják a szülők jutalmazási és büntetési szokásai. Ez szórakozásban, bulizásban, tévézésben, pénzben, ajándékozásban valósul meg. Szóbeli dicséret két tanulót motivál. A legnagyobb büntetés a programoktól való eltiltás. Sajnos a bizalom és a szülőknek való örömszerzés, elvétve jelenik meg. A szakmaválasztás általában önakaratból történt, egy főt erőltettek erre a pályára. A végzett szakmában viszont csak 66 százalékuk kíván elhelyezkedni. A családi nevelés egyik fokmérője, hogy a szülők mennyit beszélgetnek otthon gyermekükkel. Szüleiken keresztül közvetlenebb kapcsolatba kerülnek az élettel. A családi nevelés másik fontos mércéje, hogy milyen a szülő-gyermek viszony, mennyire bíznak kölcsönösen egymásban, fordulhat-e a szülőkhöz a problémájával. A felmérés azt mutatja, hogy általában az édesanya a népszerűbb, kevesen választották mindkét szülőt. A legmegdöbbentőbb, amikor senkit nem tud megjelölni segítőjeként – ez hét főt jelent.

Fontos témának véltem a szórakozást és a családdal való közös programokat. A szakiskolások 88%-a a diszkót jelölte meg, mint legfontosabb szórakozási lehetőség. Az adatokból az is kiderült, hogy minden harmadik diák alkoholizál. Kevesen járnak el kulturális programokra.

A legizgalmasabb válaszok a szülőkről alkotott véleményekből:
• Rendesek, nem zsugoriak.
• Róluk veszek példát.
• Munka és munka, semmi szórakozás.
• Maradiak, azt hiszik én is olyan leszek.
• Rengeteg gondjuk, bajuk van.
• Isznak, túl szigorúak.
• Unalmas a munkájuk.
• Hülyeséget csinálnak.
• Mindenbe beleszólnak.
• Jó útra neveltek.
• Segítenek, nem ütnek-vágnak.
• Nem sokat törődnek velem.
• Már nem tudnak parancsolni.
• Nem szabad megnősülni.

Érdekes vélemények, nem minden diák helyezi az erkölcsi normákat és az egészséges életmódot a helyes nevelés fogalmának középpontjába.

Tudjuk, hogy a család a helyes magatartás gyakorlóterülete, az otthoni magatartási formák alapul szolgálnak a továbbfejlesztésre. Mindenkinek ajánlom figyelmébe az örök igazság betartását:
• Az odafigyelés, a dicséret, az elismerés, az építő kritika: ezek adják meg a valahová tartozás csodálatos érzését.
• Ha tiszteled a gyermeked, magadat is tiszteled őbenne.

Nekem ez a pedagógiai hitvallásom – e szerint élek, végzem nevelői-oktatói munkám.

Cikkek

Megjelent cikkeink teljes listáját megtalálja a Cikkek oldalon.

Hozzászólások

A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, hozzászólásokat az alábbi e-mail címre várjuk.
info@pszichologuskepzo.hu