Gondolatok Fukushimáról

2011. április 19.
Spiller Mariann PhS., Best-Work

A katasztrófafilmek kedvelői meg sem lepődnek azon, ami, most Japánban a fukushimai atomerőmű katasztrófája körül zajlik. A sokat látott mozirajongó teljesen tisztában van a tömeghisztéria, tömegpánik, poszttraumás stresszindróma, katasztrófatúlélés és hasonló kifejezések jelentésével. A modern társadalmak antimorális közösségeiben elterjedt a katasztrófa turizmus, ahol is más népek-nemzetek katasztrófáira épülő vállalkozások azon gazdagszanak meg, hogy kiutaztatják a katasztrófa sújtotta területekre az ilyesfajta más nyomorúságán legelésző deviáns turistákat.

A fukushimai atomerőmű

A földrengés és annak következtében létrejött szökőár (cunami) hatalmas, az ország gazdaságát megrengető bel károkat okozott. A földrengésekre egyébként rendkívüli mértékben felkészült és edzett társadalmat megrengette a gazdasági és lélektani kár, amely Japán történelmébe a hirosimai és nagaszakii atomrobbanás után a második helyre írta be magát Japán feketebetűs naptárába. Ennek betetőzéseként történt meg a fukushimai atombaleset, amely immár úgy tűnik, hogy szép lassan kiderül, hogy a csernobili atomkatasztrófa szintjére emelkedik.

Ennek következtében félő, hogy Japán gazdasága is erősen meginog, nem beszélve a katasztrófa okozta sugárfertőzés nagyságáról, amelynek végső következményeit jelen pillanatban még meg sem tudják határozni. Nem csoda hát, ha a katasztrófa súlyos negatív jelentéstartalmát a Japán politikai szóvivők lassan csepegtették a köztudatba, nem visszarettenve még attól sem, hogy Edano Juko kormányszóvivő a fukushimai prefektura területén fekvő Ivakiból származó epret és paradicsomot fogyasztott a helyi piacon azt hangoztatva a médiában, hogy a piacon árusított élelmiszerek mind biztonságosak.

Mindez mellett is a nemzetközi skálán 7-es fokozatú katasztrófának minősítették a balesetet, amelyet akkor tesznek, mikor a radioaktív anyagok „jelentős mennyiségben” jutottak a szabadba és a szivárgás „igen nagy mértékben hat az emberi egészségre és a környezetre”.

Mint pszichológus helyeselnem kell azt az igyekezetet, amellyel nem egyszerre árasztották el a lakosságot a félelmetesen negatív információkkal, mivel az egyébként is sokkos állapotban lévő társadalmat nem lehet ekkora nyomásnak „lavina” szerűen kitenni, mert fenn áll a veszélye a tömegpániknak, melynek kimenetele tovább súlyosbítaná, mind Japán belpolitikai helyzetét, mind pedig a világpolitikai közmegítélést az országról.

Cikkek

Megjelent cikkeink teljes listáját megtalálja a Cikkek oldalon.

Hozzászólások

A cikkekkel kapcsolatos véleményeket, hozzászólásokat az alábbi e-mail címre várjuk.
info@pszichologuskepzo.hu